Nagykarácsony rövid története
Az elenyésző tárgyi és írott emlékek alapján a község története a Magyarországon megtelepedett kunok idejére vezethető vissza. A rideg, vagy életformához szokott kun népnek idegen volt a békesség, melyet a keresztény tanok hirdettek. A külső és belső ellenségeskedések a pogány kunokat kivonulásra késztették a területről. A tatárdúlás után IV.Béla ismét behívta és letelepítette őket. Uralkodása alatt megtörtént azok megkereszteltetése 7 nemzetségük 7 kun székké szerveződött. Szállásokon életek Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás, Perkáta térségében lelt új hazára. A legeltető, pásztorkodó életmódot 2 évszázadon átűzték.
Nagykarácsony történelme ezután azonos Magyarországával. Törökdúlás, rombolás, újrakezdés sorozata jellemzi.
A 1702-es összeírás szerint Karatsonzallas, mint falu szerepel. Ebben az időben, hazánkban cisztercita kolostorok épültek. Az 1800-as évektől a rend a Zirci Apátság szervezetében működött. Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Őszutón a rideg marhanyájakat áthozták a Dunán és Előszállás környékén legeltették Karácsonyig. Ekkor Karácsonyszálláson összegyűltek és ünnepeltek. Máig is élő népszokást hagytak ránk a "pásztorozást". Szent György napján indultak tovább Györgyszállásra. A "szállások" 1953-ban ilyen néven megszűntek. A puszta helyén a helyi őslakosokkal együtt, a Heves megyéből idetelepült valamikori summások egy szép falut hoztak létre. Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a település neve:
NAGYKARÁCSONY
Az évek folyamán szépen fejlődött a község.
Intézményei, útjai a porták összkomfortjai minden igényt kielégítenek. A község lakosai szorgalmas, dolgos emberek. A rideg, vad életmódhoz szokott kunok késői leszármazottjai szeretettel várják az ADVENTI ünnepeket, hiszen a MAGYAR POSTA jóvoltából az egész világ megismerhette NAGYKARÁCSONY nevét.
Legyezte: Jung Gáspárné
Ny.tanitónő
Mikulás Fesztivál
Mikulásház
Mikulás
