Karácsonyi népszokások
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, így nem csoda, hogy a legtöbb hiedelem ehhez az időszakhoz kapcsolódik. Összeállításunkkal könnyedén átvészelheted az év legsötétebb - napjait.
Féregűző nap lévén Baranyában a mókás férfiak azt javasolták asszonyaiknak, hogy kora hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a rágcsálókat. Más területeken elégségesnek tartották a ház védelmében, ha a féregűző szent nevét a küszöbre írták.
Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet édesgessenek magukhoz.
Régen a házaknál egyetlen kemence volt, amely körül télen a családok élete zajlott. Ezért nagy becsben tartották, de különféle tiltások is léteztek a kemencével kapcsolatban. Tilos volt a tűzbe köpni, valamint fésülködni, kotlóst ültetni a kemencepadkán.
Kenyérsütéskor éles késsel keresztet vetettek a tésztára és a kemence szájára. Tüzet nem szívesen adtak ki a házból, mert attól tartottak, hogy ezzel a család szerencséjét is kiadnák.
A karácsony legnépszerűbb misztériumjátéka a betlehemezés. A ministránsok a karácsonyt megelőző héten liturgikus jeleneteket mutatnak be a meglátogatott családoknál.
A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt kántálásnak nevezik. Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódnak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is.
Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.
A karácsonyi asztalról összesöpört morzsa a néphit szerint megóvja a baromfikat a betegségtől.
Szerelmi jóslatok szerint, ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányért, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát.
Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani, mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják, a marha bőre jut fel, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul.
Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek járnak, kiknek a szájukból tűz árad. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint rózsafüzérrel lehetett védekezni.
December 21., amit a népnyelv Hitetlen Tamás napjának is nevez, a disznóölésre legalkalmasabb nap. Az ilyenkor levágott állat szalonnája nem avasodik meg. A Tamás-napi hájat gyógyításra is használják. Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink, de csak akkor, ha a leányok vállukkal megrázzák a kerítést, s amerről kutyaugatást hallanak, arról érkezik majd a kérő.
Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását (András, Borbála, Luca, stb.). A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít nekik.
December 24.
DECEMBER 24. KARÁCSONY VIGÍLIÁJA, ÁDÁM-ÉVA NAPJA December 24-én, karácsony vigíliáján, más néven, karácsony böjtjén, bőved estén, a szinte forgatókönyvszerűen előírt cselekmények a karácsonyi asztal körül történtek.
A regölés - december 26
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
Aprószentek
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
Újév
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
Mikulás Fesztivál
